Egy husky naplója

                                                       

Január 1., hétfő

Új év napja van ma. Samantha, a gazdám ma igazán...hogy is mondjam úgy, ahogy egy huskyhoz illik...büdös volt. Nagyon. Az illata elborzasztott még a gazdámtól is. Elég furcsa illata volt...mintha egy görény lett volna a ruhájában. Nem igazán értem, hogy az emberek miért csinálják ezt minden év első napján... A gazda viszont elég rosszul nézett ki

- Ááá! Mi ez az izé? - kérdezte kábultan, közben rám mutogatott - Ez az enyém? Most komolyan?

Megijedtem. Hogy mondhat ilyet?! Kikérem magamnak!

Majd a nyakörvemhez nyúlt. Dadogni kezdtett:

- M....m...ma...mi? Mi az izé van ide írva?! May...may...Maya! Maya? Na neeee.....Maya? Mijen név ez? - érdeklődött egy boros üveggel a kezében. Majd beszéldegett az ágyába. Halkan nyüszítettem. Ő választotta a nevem! Mi baja van ezzel a gyönyörű névvel?

Január 2., kedd

Samantha ma szinte egész nap hányt, vagy aludt. Mostmár egy fokkal jobb szaga volt, de azért egy fürdetés ráesne... Este csak egy rövidke sétára ugrottunk le, de azért elengedett egy kicsit. Sok kutya kintvolt a parkban. Ott volt legjobb barátnőm, Lola is. Egy husky kant nézett. Még pedig a park legvonzóbb kanát, Reference-t!! Odamentem hozzá:

- Szia, Lola! Mizujs? - kérdeztem.

- Szia, semmi. Nézd, milyen helyes kan! - csúrgatta a nyálát Lola.

- Aha...helyes. Hééj...héééj.... - mondtam - Tetszik neked! 

- És? Kinek nem tetszik? - kérdezte.

- Öö... - próbáltam befejezni a mondatot, de a gazda már várt. És most, hogy sokat hányt a mai napon, inkább hozzámentem.

Január 3., szerda

Ma reggel felkeltem, és rögtön a pórázamhoz futottam. Az a kan...megfogott. Úgy hogy, gyorsan fogtam volna a pórázt, csak a konyhakövön a mancsom elcsúszott. Mintha korcsolyatáncos lettem volna! Úgy csúsztam, mint egy profi! Csak meg kellet volna állnom...ehelyett mi történt? Nekicsúsztam a konyhaasztalnak! Néhány tányér leesett, és összetört. " Hupp!” -gondoltam. Samantha persze rögtön felébredt, és kifutott.

- Maya! Mi ez?! Rossz kislány! Mit csináltál? - kérdezte, majd meglátott pórázzal a számban. Rögtön kedvesebb lett a hangja. - Jaa! Hogy sétálni szerettél volna! Igen, csúszós a konyhapadló!

Összeseperte a tányérokat, és rámcsatolta a gyönyörű, piros pórázomat. Szinte húztam, és szurkoltam, hogy a kan kint legyen. Állj! Nem mosakodtam! Ekkor visszafordultam. A gazdát magammal rántva kimentem a kertbe, és mancsommal játékosan a medencénkbe nyúltam. A mancsom vizes lett, és egy kis ügyes teknikával bevizeztem a mancsom. „Mehetünk! ” - ugattam. A gazda fogta az adást, és lindultunk. Nevetett az én kis ügyes mancsteknikámon!... Emberek...

Győzelem! Reference a parkban volt! Más kutyát nem láttam! Főleg azokat a kutyákat nem, akik Reference pajtásai. Az egyik azthiszem Rex, a németjuhász...de mindegy. Viszont szuka sem volt. De mit érezhet majd Lola? Ez eszembe sem jutott... a legjobb barátnőmtől csaljam el a legszebb kant? Hmm....Lola alaszkai malamut, Reference pedig szibéria husky, mint én. Szóval, 1-0 az én javamra!

Úgy látszik, Samantha, és Reference gazdája, Oliver egymásra találtak. Annyira vígan beszélgettek, hogy tlaán két óra múlva se hagyják abba! Az idő nekem dolgozik! A kan a tónál volt. Odamentem, és a legszebb külsőmet mutatva inni kezdtem.

- Szia! - köszönt Reference

- Szia! -köszöntem vissza - Maya vagyok.

- Reference. Maya...szép neved van! - mondta.

- Neked is! - mondtam, majd kihúztam magam

- Szabad? - kérdezte. Persze, rögtön tudtam mit jelent ez! Meg szeretne szaglászni!

- Persze! - mondtam lelkesen - Szabad?

- Aha! - válaszolta lelkesebben.

Lelkesen megszaglásztuk egymást. Nem akarom sietetni, de jöhetne már az a nyamvadt tüzelés... Mondjuk, már elég közel van, mert Reference jónak találta a szagomat. Játszásra tartottam a testem. Hátha néhány jó pontot szerezhetnék nála.

- Szóval játzsani akarsz? - kérdezte játékosan, és kedvesen morogva.

- Bizony! - morogtam kedvesen.

Jaj, de jót játszottunk! Húú! Micsoda szagmintája van!

A gazda már hívott. Utoljára megszaglásztuk egymást, és utoljára utánam ordította:

- Találkozunk még?

Lelkesen ugattam. Ezaaaaaz!

Otthon a kanapén feküdtem, és a fejem Samantha lábán volt. Érezte, hogy Reference-vel nagyon jól éreztük magunkat.

Január 4., csütörtök

Ma reggel is korán keltem. Még egy ilyen nap, és teljesen szerencsés szukának tarthatom magam! A reggeli ma maradék tojásrántotta volt. Nyami! Isteni szagot kölcsönzött vonzó testemnek! Na jó, nem akarok öntelt lenni...

Ma Lola is lent volt. Jaj, ne! Hogy fogok így románcba kerülni? Mindegy...Lola a legjobb barátnőm. Kecsesen odaügettem hozzá. Szerencsére Reference nem volt a parkban.

- Szia! -köszöntem

- Hello! -köszönt vissza

- Lola - kezdtem - Mondanom kell valamit! Fontos!

- Mi az? Annyira komolynak tűnsz!

- Mert az vagyok! Nos, Reference...

- Reference? Na nee...tetszik?

- Igen... - dadogtam - És tegnap... tegnap... nagyon jól éreztük magunkat...

- Maya. Figyelj. A legjobb barátnőm vagy, szóval tiéd lehet Reference. Látom, neked több esélyed van.

- De...

- Semmi de! - mondta - Szeretnéd? Nem leszek szomorú!

- Igen... -válaszoltam

- Jó. Akkor, nyugodtan, bármikor, bárhol románcozhattok! - kacsintotta.

Január 5., péntek

Reggel nem keltem olyan korán. Kifárasztottak, na! Szóval, kb. 07:00-kor keltem, de rögtön tele voltam élettel, ezért futni kezdtem - a pórázom felé. És nem csúsztam eeellll!!! Bi-bi-bi!! Na jó, kedves naplóm, elragadtattam magam. Remélem, Reference lent lesz! Csak mi ketten! Vááá, de jó lenne! Lehet, tudnánk gyakorolni is! Jaj, de jó lenne! Elnézést, hogy így álmodozom, de...szép dolog a szerelem!

A gazda rámcsatolta a pórázt. Nagyon húztam, és a parkba értünk. Reference ott volt!! Gyorsan, de kecsesen odafutottam hozzá. Megint csak ketten voltunk, és Maxi, a kis csivava. Nem akadály!

- Szia! -köszönt Reference, amikor meglátott. Elbűvöltem a csodás, fényes szőrömmel. Tegnap fürdettek meg. Megérte!

-Szia! - köszöntem vissza.

Az a jó, hogy az illatom egyre erősebb. A kanok nem igazán tudnak ellenálni, és Reference felhozta a helyzetet:

- Jó az illatod! - hozta fel a témát - Szeretnél kölyköket?

- Na ná! - válaszoltam gyorsan. Nem mintha egy mániákus lennék, de ezt nem hagyhatom ki!

- Lenne rá kiválasztott?

-Lenne...

- Ki?

- Te? -kérdeztem reménykedve, hogy nem égek le előtte.

- Én? Én? Tényleg? - kérdezte

- Igen. Ha neked jó lenne...

- Persze! Elképesztően cuki szuka vagy! Szoktál... - itt megakadt egy kicsit - Gyakorolni?

- Ööö... nos, igazából, még nem volt alkalmam összebújni így egy kannal... de kihagyhataltan... nem igaz?

- Dee... nos? Szeretnél? - kérdezte óvatosan Reference.

- Persze! A kölykeim jövője csak a legjobban sikerülthet!

Kuncogtunk. Majd elentünk, és elbújtunk.

Oldal: Egy husky naplója (inkább nagyobbaknak)
Történetek Tőlem - © 2008 - 2026 - torteneteimm.hupont.hu

A HuPont.hu az ingyen weblap készítés központja, és talán a legjobb. Ingyen weblap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat